Zene a képekben

Leírás

Tartalom:

1–3. Antonio Vivaldi: A négy évszak – Tavasz (1. Allegro, 2. Largo, 3. Danza pastorale)
4–6. Antonio Vivaldi: A négy évszak – Tél (4. Allegro non molto, 5. Largo, 6. Allegro)
7. Ludwig van Beethoven: Holdfény szonáta – 1. tétel
8. Ludwig van Beethoven: Örömóda
9–12. Edvard Grieg: Peer Gynt szvit /op. 46/ (9. Reggeli hangulat, 10. Åse halála, 11. Anitra tánca, 12. A hegyi király csarnokában)
13. Camille Saint-Saëns: Az állatok farsangja – A hattyú

Bővebben:

Antonio Vivaldi: A négy évszak – Tavasz, Tél

Antonio Vivaldi, olasz barokk zeneszerző, hegedűművész, a hangszeres zene akkori adottságait mesterien és változatosan használta a különböző hangulatok és természeti jelenségek megszólaltatására. Őt tekinthetjük a hangszeres programzene megteremtőjének. Stílusa nagy hatással volt kortársa, J. S. Bach zenéjére. Igen termékeny alkotó volt, s talán legismertebb A négy évszak című remekműve, melyben minden évszak egy-egy önálló, háromtételes versenymű. Vivaldi nem elégedett meg azzal, hogy címet adott kompozíciójának, hanem versekkel, illetve néhány mondattal is megfogalmazta zenéjének tartalmát; ezeket a partitúrába is beírta.

A Tavasz első tétele a megújult természetről, ujjongó madárdalról, csermely csobogásról és a szeszélyes tavaszi időjárásról szól.

A második tételben a virágos réten mély álomba bódul a kecskepásztor hű kutyája mellett, akinek őrző vakkantásait a pedálszólamban fedezhetjük fel.

A harmadik tételben pedig furulyaszó csendül az álmokon túl, majd táncra kelnek a pásztorok, s a nimfák csapatostul.

A Tél első tételében az évszak fagyos, zord arcát mutatja meg.

A második tételben meleg kandalló mellett ülünk, miközben odakint esőben járkál az élet.

A harmadik tételben pedig a korcsolyázást az olvadó jégpáncél szakítja meg.

Ludwig van Beethoven: Holdfény szonáta – 1. tétel

Ludwig van Beethoven fiatalon veszítette el szüleit, ezért jótevőjét, a német herceget tekintette második apjának. De amikor ő is meghalt, mély depresszió kerítette hatalmába, melyet tovább rontott betegsége, a majdhogynem süketséggel azonos hallásromlása. Úgy érezte, az öngyilkosság lenne a legjobb megoldás, de ekkor megérkezett a segítség egy vak asszony személyében, aki a következőt kiabálta a zeneszerző fülébe: „Bármit megadnék, ha egyszer láthatnám a holdfényt!” Ezt hallva Beethoven könnyekben tört ki: Hiszen ő mégiscsak lát, s tud komponálni, amit aztán papírra vethet! Hatalmas életkedv öntötte el, aminek köszönhetően megírta minden idők egyik leggyönyörűbb zenedarabját, a Holdfény szonátát. Az első tételbe mindkettőjük fájdalmát belekomponálta, a dallamban lassú lépteket idéznek a hangok, amint jótevője, a német herceg koporsóját követik, a kíséretben pedig a holdfény sugarai hullámzanak.

Ludwig van Beethoven: Örömóda

Évekkel azután, hogy túljutott szenvedéssel teli életszakaszán, elkészült a felülmúlhatatlan zenemű, az Örömóda, a IX. szimfóniából. Ez a remekmű koronázta meg a zeneszerző élete munkáját. 1824-ben maga vezényelte az első előadást. Mivel addigra már teljesen megsüketült, nem hallotta a tapsot. Az egyik szólista gyengéden megfogta Beethovent, és a hallgatóság felé fordította, hogy láthassa a termet betöltő, vadul éljenző, tapsoló és kalaplengető közönséget. Úgy mondják, az Örömóda Beethoven háláját fejezi ki Isten iránt, hogy annak idején mégsem dobta el magától az életét. Az Európai Unió 2003-ban választotta himnuszául, szöveg nélkül, a nemzetközösségben használt számos különböző nyelv miatt.

Edvard Grieg: Peer Gynt szvit (op. 46)

1874-ben Henrik Ibsen levelében felkérte Grieget a Peer Gynt című drámája megzenésítésére. A norvég zeneszerző ezt nagy kihívásnak tekintette, nehezen szánta rá magát, de végül 1876-ra elkészült vele, s ebből utóbb két – egyenként négytételes – hangverseny-szvitet állított össze.

Az első szvitet (op. 46) megnyitó Reggeli hangulat poétikus természeti kép.

Az Åse halálát megjelenítő második tétel szorosan kapcsolódik a költeményhez: Peer Gynt megérkezik anyja halálos ágyához, és fantasztikus történetekkel segíti át a haldoklót a túlvilágra.

Anitra tánca – a következő tétel – keleti táncmuzsika, amelyet az arab vezér leánya Peer szórakoztatására lejt.

A negyedik tétel pedig kísérteties lidércálom A hegyi király csarnokáról.

Camille Saint-Saëns: Az állatok farsangja – A hattyú

Camille Saint-Saëns a XIX. századi francia zene egyik vezéralakjának tekinthető, aki 1886-ban komponálta meg a gyermekek körében is népszerű, Az állatok farsangja című remekművét. A tizennégy tételből álló játékos-ironikus darab – farsangi meglepetésként egy gordonkaművész hangversenye alkalmából – két zongorára és kamarazenekarra íródott. Az utolsó tételek egyike a csellószólóra írt Hattyú, melynek kísérete a folyamatosan hullámzó vízfelszínt idézi, dallama pedig a nyugodtan ringatózó, kecses hattyút.